Blogposztunkban a fahulladék alkalmazási módjairól lesz szó. A maradék fából készíthetünk ágyneműt, komposzt-adalékot, a szennyvíziszap ömlesztő közegét, illetve a kazán is fűthető ilyen maradék faanyaggal. Szinte hihetetlen, de a fa kérge szintén hasznosítható, a faforgács pedig számos előnyt hordoz magában. Ott van még az energia, amelynek szintén fontos alapanyaga a fa. Az alábbiakban ezeket járjuk körbe.
Ami a faanyag feldolgozása után megmarad, azt nevezzük elsődleges illetve másodlagos fafeldolgozási maradéknak vagy hulladéknak. Ezek a maradékok további hasznosításra alkalmasak, mivel általában tiszták, egyenletesek, a helyszínen találhatóak és alacsony a nedvességtartalmuk. Ilyen például a kéreg, a fűrészpor és az úgynevezett fekete szesz. Az USDA Erdészeti Szolgálatának nemrégiben készült jelentése szerint 2020-ban mintegy 83,4 millió tonna elsődleges faanyag és kéregfeldolgozási maradvány keletkezett, amelynek mintegy 98 százaléka bizonyult hatékonynak, csekély részük elégett vagy nem volt feldolgozható. A fafeldolgozási maradék felhasználható közvetlenül hő és villamos energia termelésére, vagy közvetett módon bioalapú termékek, például szén vagy pellet előállítására.
Miért hasznos a pellet?
A pellett faforgács, fűrészpor, illetve a faanyag aprítása során keletkezik és pelletgyártó gép aprítja a 4 mm-es, 8 mm-es, illetve 10 mm-es átmérőjű, jellemzően 5 mm és 50 mm hosszúságú hengeranyagot. Magát a pelletet erdeifenyő, lucfenyő, bükkfa, tölgyfa vagy ezek kombinációjából hozzák létre, viszonylag nagy nyomás alatt.
Üzemanyagként felhasználhatók áramtermeléshez, kereskedelmi vagy lakossági fűtéshez és főzéshez. A pelletek rendkívül sűrűek és alacsony (10% alatti) nedvességtartalommal állíthatók elő. A vegyestüzelésű kazánokba jó a pellet, de akkor is hasznos lehet, ha a régi kazánt szeretnénk modernizálni, ami teljesen környezetbarát, hiszen nincs benne káros anyag.
Fafeldolgozási maradványok
A fafeldolgozási maradványok fűrészporból, kéregből és a fekete szeszből állnak.
A fekete szesz tulajdonképpen egy újrahasznosított melléktermék, amely a papírgyártás során a fa pépesítése közben keletkezik. Pontosabban ez az anyag marad meg, miután a cellulózszálakat eltávolították, hogy papírszálakat képezzenek. Ligninből, vízből és az extrakciós folyamatban használt egyéb vegyi anyagokból áll. Fontos folyékony üzemanyag a cellulóz- és papíriparban. A fekete folyadékot helyben működő kazánokban égetéssel vagy gázosítással visszanyerik és újra feldolgozzák. Ennek az eljárásnak az eredménye a hőenergia, a szén-dioxid és az újrahasznosítható vegyi anyagok. A feketelúg kinyerése során keletkező gőz jelentősen hozzájárul a cellulóz- és papírgyárak energiaigényéhez. A visszanyert vegyi anyagokat fehérfolyadékká dolgozzák át, így 90 százalékkal csökkenti a pépesítés kémiai szükségleteit.
A fűrészpor az a fatermék, amely akkor keletkezik, amikor a rönköt fűrésszel vágják fűrészáru előállítására. A keletkező fűrészpor többnyire zöld (nem száraz), és meglehetősen egyenletes méretű és alakú. A fűrészport általában „fa lisztnek” is nevezik, ami azt jelzi, hogy a részecskék átmehetnek egy szitán. Sajnos a zöld fűrészpor felhasználása viszonylag korlátozott, ugyanakkor felhasználható háztartási fűtésre speciális fűrészporos kemencékben, bár ez nem túl gyakori. Szárítás után a fűrészpor felhasználható gázosítási, égetési és pirolízis folyamatokon keresztül villamos energia, hő és olaj előállítására. Ezenkívül a fűrészpornak számos jó tulajdonsága van, ezért népszerű anyag a szálkompozitok gyártásához. A fűrészporból ezzel a módszerrel különféle termékek, köztük ágynemű, csiszolóanyagok, szigetelés és csomagolások szintén előállíthatók.
A kéreg a fás szárak és ágak legkülső része, és a rönk térfogatának körülbelül 9–15 százalékát teszi ki. Régebben a kérget tanninok (csersav), színezékek, gyanták, aromák és gyógyszerkészítmények előállítására használták. A fakitermelés során a szennyeződött, koszos fakéreg felhasználása eléggé korlátozott. Azonban az új technikák fejlődésével viszont egyre több kémiai kivonat válik kereskedelemben elérhetővé, ami segíti a széleskörű hasznosítást. A kérget általában talajmódosítóként használják. A kérget üzemanyagforrásként egyre gyakrabban dolgozzák fel. Átlagosan körülbelül 10 tonna teljesen száraz kéreg felel meg közel hét tonna szénnek. Ezenkívül a kérget olyan építőanyagokban be tudják építeni, mint a szálak és a forgácslapok, valamint a szigetelőlemezek, mert kevésbé vezetik a hőt, mint a fa. A kéreg kémiai hasznosítása még mindig a kezdeti szakaszban van, főként az anyag szállításának, tárolásának és mennyiségének gazdasági költségei miatt.
A fenntartható energia
Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben a biomassza ötletgazdag energiaforrás, amely szén-dioxid-semleges és kellően hozzáférhető. Ezenkívül kéregből és faforgácsból zöld áram állítható elő. A felesleges villamos energiát a nyilvános elektromos hálózatba vezetik.
A kőszén, földgáz és kőolaj továbbra is kitermelhető, viszont a biomassza jelentősége miatt több ásványi anyag marad a lelőhelyeken és kevesebb szén-dioxid kerül a levegőbe.
